.:: Soffy Szemszöge ::.
Nem is tudom már hány hete vagy is inkább már hónapja ment el az egyetlen bátyám, de megbánja ezt a döntését egy életre, csak tolja haza a hatalmas seggét. Ő Floridába napozik nekem meg el kell viselnem anyát, aki elvesztette az egyetlen egy fiát. Igen ő úgy keze mintha meghalt volna, pedig csak másik államba van. Anyák nem fogom megérteni őket. De nem is lenne baj, ha csak siratná a kedvenc gyerekét, nem most a fejébe vette, hogy mi alig beszélünk, meg szinte mindent külön csinálunk. Teljesen rám szállt, ő kelt, hozza nekem a kávémat. Tegnap este még jó éjt puszit is adott. Ez még úgy ahogy elmenne ha mellettem nem ülne Nelson hatalmas szemekkel, mert nem érti mi történik. Nincs egyedül ezzel. Amúgy még egy fontos dolog az én egyetlen anyámmal kapcsolatba. Elkezdte utána Nelson-t, de úgy isten igazából, látványosan. Volt amikor kizárta, pedig tudta hogy utána fog nem sokkal befutni, még fel is hívtam, hogy szerencsétlen nem vitt kulcsot hagyja neki nyitva az ajtót. Nem ő bezárta. Szerencsétlen eljött a kapitányságra, mert azt hitte nincs otthon senki. De talán az a lépése tetszett a legjobban amikor három személyre terített vasárnap. Nem csak Nelson döbbent meg. Nem csak én tátottam el a számát, hanem még apám sem érti anyám cselekedeteit. Amúgy kellemes volt az ebéd. Nelsonnal leléptem úgy egy hétre a nyaralóba. Apámtól tudom, hogy anyám rám akarta küldeni az egész kapitányságot, mert elraboltak, pedig csak neki nem vettem fel a telefont. Kellett egy kis idő, nem bírtam már idegekkel. Még nem mondtam neki szemtől szembe semmit, de apának már nem tudom hány napot panaszkodtam végig a viselkedése miatt.
Reggel Nelson telefonjának a hangja ébresztett fel a békés álmomból. Átfordultam a másik oldalamra, majd magamhoz húztam bal kezét és átöleltem. Kibújt az ölelésemből, így kénytelen voltam felkelni.
- Jó reggelt. - adott egy puszit a homlokomra, miközben átölelt a kezével, majd ment tovább a fürdőbe. Nyújtózkodva felálltam, és követtem. Mire megmostam félálomba a fogam ő befejezte a zuhanyzást. Adtam neki egy törülközőt, mire felcsavarta a derekára. Oda adtam neki a levetett pizsamámat, miközben beléptem a zuhanyba, láttam ahogy felakassza őket az ajtón lévő fogasra.
Ahogy kilépek a zuhany alól úgy tartotta a törölközőt felém. Vissza fordul, majd folytatja a borotválkozást. Mellé állok, hogy kifésüljem a hajam. Mielőtt kérné, oda adom neki az arcszeszét, és visszafordulok, hogy alul össze kössem a hajam. Felé fordulok, átölelem a nyakát, ő megfogja a derekam, majd megkapom a reggeli jól megérdemelt csókomat.
Vissza megyünk a szobába, én a fiókos szekrényből veszem elő a fehérneműimet, amikor meg oda jön mellém a lábammal kihúzom az utolsó előttit, mire kiveszi a bokszerét. Vissza csukom őket, felveszem a ruháimat, majd a mellettem lévő szekrényből dobok neki egy farmert, ezután én kapom meg a felsőmet. Kiráncigálom a nadrágot, majd végre teljesen felöltözöm.
Értetlenül fordultam Nelson felé, aki az ablakon kihajolva nézte a kertet. Oda mentem mellé, majd felültem az ablak párkányra, mire rám kapta a tekintetét.
- Mivel ez az első mellet és a jól ugrom akkor a legrosszabb esetbe is csak eltöröm a lábam. - válaszolt a fel nem tett kérdésre.
- Te vagy az orvos, hiszek neked, csak miért is akarsz kiugrani?
- Két perc múlva nyolc, anyád megfog jelenni a reggeli kávéddal engem pedig a lehető leggyilkosabb pillantásokkal jutalmaz. Kiugrom mielőtt kilökne.
- Ez az egész Lucas hibája. Ha nem megy el annyira kurva messze, akkor anyámnak nem jutott volna eszébe ez az egész alig vagyunk együtt. - döntöttem neki a fejem a vállának - Soha nem hittem, hogy ez be fog következni.
- Nekem milyen furcsa. Apád kedves velem, ez soha nem fogom megemészteni.
- Pedig már egy ideje tart. De küldök neki sms-t feltartja akkor mi kitudunk lógni. - vettem elő a telefonom.
- Meddig akarod ezt csinálni? - utalt arra, hogy nem ez az első eset, hogy apa szöktet meg minket.
- Kér hónap és költözünk. Apával már mindent megbeszéltem. Bár azt vártam volna, hogy bezár, de teljesen nyugodtam fogadta.
- Mikor beszéltél vele erről? - nézett rám csodálkozva.
- Pár napja, elpanaszkodtam hogy elegem van anyámból, ő vetette fel, hogy költözzünk el, de azt tanácsolta, hogy még két hónapig viseljük el, mert nem hiszi, hogy bírnánk ha még egy háztartás is ránk szakadna főleg most a hajrában.
- Mondjuk ebben tényleg igaza van. Apád egyre jobban meg tud lepni. - mondta a telefonom pityegésével egyszerre.
- Még jobban meglep, mert vissza írta, hogy elvitte vásárolni, még itt van utóiratként, hogy egy hétig ne számítsunk arra, hogy haza jönnek. - ráncoltam a szemöldököm.
- MI? - vette ki a kezemből, hogy ő is eltudja olvasni.
Kikaptam a kezéből, majd azonnal tárcsáztam. Az első csöngésre felvette.
- Mi van? - szóltam bele.
- Ott áll mit tudom én milyen színen, hogy elmentünk vásárolni, ezen mit nehéz felfogni. Oda is írtam, hogy mikor érünk haza, egy ilyen egyszerű dolgot nem tudsz felfogni és értelmezni, akkor inkább most lépj vissza a nyomozó szakmától.
- Ezek szerint minden szava igaz annak amit leírtál? - tátottam el a számát.
- Igen, miért hazudnák bárkinek is ilyenről?
- Ha már vásásrolni vagytok hozol nekem kézkrémet, tudod azt a erdei gyümölcsöset használom.
- Majd ha ott vagyok, akkor még hívlak, mert úgy is elfelejtem. Még annyit, hogy nézz rá öregapádra, akar valamit tőled.
- Köszi apa. - tettem le a telefont.
Nelson felé fordultam, ezután pedig elkezdtem fojtogatni a szeretettem. Szerencsétlennek alig volt idege lépni, hogy ne öljem meg.
- Ezek szerint. - csillant fel az ő szeme is.
- Pontosan. - dőltem rá a mellkasára, majd egy hatalmasat sóhajtottam. Soha nem örültem még ennyire, hogy elmentek itthonról több mint egy napra - Én bemutattalak öregapámnak? - néztem fel rá értetlenül.
- Engem nem. - emelte fel védekezően a kezét.
- Mióta is vagyunk együtt? - kezdtem el fejben számolni, de annyira összefolytak az utolsó pár éve talán.
- Őőő. - temette a kezébe az arcát.
- Van már év éve? - kérdeztem, elhúzott szájjal.
- Meg nem tudom mondani. Arra alig emlékszem, hogy tegnap mit kértek a vizsgán, még szerencse, hogy átcsúsztam, különben tanulhattam volna meg újra az egész hülyeséget. De ha szeretnéd akkor lehet két év.
- Milyen hónap van egyáltalán? - vettem elő a telefonom.
- Április? - kérdezett rá óvásosan.
- Június. - néztem fel rá a telefonomból - Tudod mit nem érdekel. Nem ez a fontos. - legyintettem le.
- Egyet értek, de hogy jött ez az egész a nagyapádhoz.
- Hogy hány éve halogatom, hogy bemutassalak a család ex maffiózójának.
Értetlenül nézett rám, majd elnevette magát, mire megráztam a fejem. Egy hatalmasat nyelt.
- Maradok én itthon.
- Már nincs benne a szakmába.
- Nem nagyon vigasztal. Amúgy nektek nincs valami nyugodt kedves aranyos normális rokonotok, vagy esetleg barátotok?
- Nem, nem hiszem. De nem tudom mire vagy úgy kiakadva?
- A szerelmi háromszög ami Liam, Harry és Iza között játszódik filmbe illő.
- Nem is mondtam neked hogy tegnap mi történt, hogy lettem ilyen hülye, hogy nem mondom. Szóval Iza elváll Harry-től és nála hagyja a gyereket, bár erről nem ő döntött hanem Harry ragaszkodott hozzá. Szóval megy vissza az első szerelméhez, aki tárt karokkal várja. Nem az volt a meglepő, hogy ez bekövetkezett, hanem amilyen egyszerűen elfogadta. Sőt azt mondta, hogy érezte, hogy egyszer megfog történni, ő csak örült, hogy 25 fantasztikus évet tölthetett Iza mellett.
- Kórházba meg arról pletykáltak, hogy volt egy terhes 13 éves. De ez semmi az előbbihez képest.
- De bebuktam 50 dolcsit, én 24 évre fogadtam, de pont megvolt a házassági évfordulójuk. Apa nyert ő mondott csak 25. Többiek mind más időpontot. De mi voltunk a legoptimistábbak. De menjünk, minél hamarabb indulunk annál hamarabb jöhetünk haza.
- Én meg a hülye fogadalmam. - nyögött fel fájdalmasan.
- Őszintén megmondom nem hittem hogy tartod magad hozzá. - pipiskedtem, hogy egy magasak legyünk.
- Akkor már ketten vagyunk. - tette a kezét a derekamra.
- Hagyjad a fenébe. Bebizonyítottad, hogy mennyire szava hihető vagy. Egy hétig csak szépen akarsz rám nézni, mert lehetne más is.
- Majd meglátjuk. - adott egy puszit a számra, majd kihúzott a szobából.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése