.:: Lucas Szemszöge ::.
Telefon csörgésére keltem. Nyújtózkodtam, majd a fülemhez emeltem a készüléket.
- Itt Malcolm. - ásítottam, de nem kaptam semmilyen választ. Megnyomtam a hívás gombot, így már legalább tudom, hogy anyám keres.
- Ennyire hiányzom? - mosolyogtam bele a készülékbe.
- El sem tudom mondani mennyire jó, hogy nem kell mosni a koszos alsódat. Azért hívtalak, mert van egy érdekes ügy. A gyilkos minden jel szerint egy könyves polc, de még nyomozunk, bár az áldozat halántékén három olyan seb van mintha kiszívták volna az agyát.
- Küld át, itt még korán van.
- Tudom laktam New York-ba. De tedd meg azt a szívességet, hogy meglátogatod Josh-t és a társait. Nem hiszik el, hogy nem kötöttem rád pórázt. Két nap múlva mennek be az ősre. Lehetőleg hagyd ki azokat a részeket, hogy mennyire szálltam rá a húgodra. Jobb ha nem tudnak mindenről.
- Komolyan ezért voltál képes reggel korán felkelteni?
- Jah szeretek szemétkedni főleg a saját kölykeimmel.
- Vettem észre, azt hittem legalább hagysz aludni, ha nem vagyok otthon. - nyújtózkodtam, közben a nyakam vakartam.
- Abba mi az élvezet?
- Nekem sok minden. - szakítottam meg a hívást.
Bekapcsoltam a Tv-t, rámentem a hírekre, közbe a laptopot az ölembe vettem. Megnyitottam az aktát ami Steve talált Shelly Anderson-ról. Három évesen örökbe fogadták, mivel mind a két szülője öngyilkos lett. A család akihez került, öt éve átköltöztek az államokba. Három éve haltak meg a szülei autó balesetbe. Szülei minden vagyonukat a bátyára hagyták. Nincs bejegyzett lakcíme, nagy valószínűséggel hajléktalan.
Lementem a konyhába, ott megcsináltam a kávémat, meg két pirítóst amire krém sajtot kentem. Tálcára raktam és vissza feküdtem az ágyba. Folytattam a hírek bámulását.
- Megkérjük minden lakosunkat, hogy ha nem muszáj ne hagyják el a otthonunkat. Nem tudni mikor fog elállni a havazás. A hőmérséklet akár -26-ra is csökkenhet.
Azonnal felpattantam, és kikaptam a szekrényből egy farmert, meg egy pólót. Leszaladtam a lépcsőm, közben felkaptam a korláton lógó pulcsimat. Cipőbe bele léptem közben meg felhúztam a kabáton. Telefont meg a kulcsot a zsebeimbe süllyesztettem.
Kinyitottam az anyós felőli oldalt, mire Marley beugrott. Beszálltam a saját oldalamról, és indítottam is a kocsit. Vissza mentem ahhoz a parkhoz ahol tegnap találkoztunk.
- Keresd Marley. - nyomta az orra alá a kesztyűt, mire leszegte a fejét és megindult.
- Steve tartsd melegen a kocsit. - vágtam be az ajtót.
Bezártam a kocsit, majd megindultam Marley után. Amikor elvesztettem a szemem elől, mindig meg állt, így be tudtam várni. Az utolsó kanyar után észre vettem ahogy egy lány a padon kuporog.
Levettem a kabátomat, majd a hátára terítettem. Ijedtem kapta rám a tekintetét, de nem foglalkoztam ezzel. Felhúztam a kezénél fogva, majd elkezdtem húzni a kocsi felé.
Beültettem az anyós ülésre, Marley meg hátulra ugrott be. Hátulról elővettem egy pokrócot és becsavartam vele.
- Miért csinálod? - vacogott.
- Az legyen az én dolgom. - indítottam a kocsit.
Küldöm Nelsonnak egy sms-t hogy 10 perc múlva szakítson rám pár percet, nagyon fontos dolgot akarok vele megbeszélni. Annyit írt vissza, hogy inkább 15 van egy betege.
Az a 15 perc arra volt elég arra, hogy haza érjünk. Bekísértem, majd leültettem a nappaliba. Adtam neki még két pokrócot, meg egy plusz élő szőrme bundát, ami a hasét meg a combjait melegítette. Tárcsáztam Nelson számát és vártam, hogy végre felvegye. 7. csörgésre végre fel tudta venni a kagylót.
- Mi az ennyire fontos?
- Hogy lehet valakit felmelegíti?
- Bőr a bőrrel a legjobb, akkor nem fog semmilyen kárt tenni a szervezetébe.
- Van valami más?
- Nem túl meleg zuhany, ne túl sokáig. Utána valami forró italt is adj neki, és fektesd le. Az a lényeg hogy fokozatosan.
- Kösz sógor.
- Szívesen, amúgy kezdünk dűlőre jutni anyámékkal. Lehet hogy még benne az évben össze házasodunk.
- Majd hívom Soffy-t ha itt végeztem. Mond meg az egyszem húgocskámnak, hogy nyírja ki az ellen feleit.
- Megmondom úgy is oda megyek. - tette le a telefont. Kezd hozzá szokni a családunkhoz, már nem köszön a telefonba.
- Gyere zuhanyoz le, de nem túl meleg vízbe. - fogtam meg a kezét, majd felhúztam a szobámba. Kinyitottam neki az ajtót, majd kivettem egy törülközött a szekrényből. Beállítottam a vizet, majd visszamentem a szobába, és vittem be egy pólót meg egy boxert. Becsuktam magam után az ajtót, és megindultam a konyhába.
Forraltam vizet, és csináltam egy forró teát. Nem tettem bele semmit, csak mellé tettem egy másik bögrébe cukrot, meg egy fél citromot. Lettem az éjjeli szekrényre, majd hoztam még pár takarót. Leültem az ágy szélére, és vártam, hogy végezzen. Kijött a fürdőből és láttam milyen vékonyak a lábai. Felemeltem a takarót, mire bele fészkelte magát. Ráterítettem még két pokrócot, majd oda nyújtottam neki a teát.
- Hogy szereted? - kérdeztem miközben oda nyújtottam neki a cukrot meg a citromot. Bele tette a cukrot, meg egy kis citromot, majd lassan elkezdte szürcsölni az italt.
- Miért csinálod ezt, nem értem.
- Nem kell mindig értelem keresni. - takartam be, és elvettem tőle az üres bögrét - Ha kell valamit, akkor csak szól kint leszek. - bólintottam majd kimentem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése