79. rész

.:: Nelson Szemszöge ::.

Az ebéd érdekesen telt. Lucas és Tiffany folyamatosan marakodtak. Tőlük volt hangos az ebédlő. Louis meg beült mellém. Folyamatosan engem nézett.
- Apa. - könyörgött neki Soffy, de Louis meg sem hallottam.
- Szóval miért tűntetek el tegnap? - kérdezte tőlem Louis.
Szed össze az összes bátorságod és szólj vissza neki. Nem fog még megölni, van időd elbúcsúzni Soffy-tól. Sőt lehet, hogy élve megúszom.
- Hagytuk, hogy tudjatok békülni. - vettem fel egy kis mosolyt.
Itt volt egy kisebb kínos néma csend. Soffy felnyögött, amikor meghallotta a válaszom. Nem mutattam ki, hogy mennyire várom a válaszát, Soffy arcán látszódik a kétségbe esés, nem is próbálja meg leplezni.
- Ez jó beszólás volt. - törölgette a szemét Lucas keresztapja, Harry.
- Én nem aludnék a helyedben. Képes és álmodba ki fog nyírni. - mondta a felesége Iza. 
- Nem előbb felébresztem. Úgy sokkal viccesebb. Tud könyörögni az életéért. - kacsintott Louis, mire nyeltem egy nagyot.
- De lehet, hogy akkor meg legyőzlek. Titokban karatézok. - hazudtam folyékonyan. Erre a beszólásra többen felnevettek. Egyre jobban oldódok ebben a baráti társaságba, ahova csak úgy bele csöppentem. 
Jót szórakoztak a kis szócsatánkon, de nem csak ők, hanem Louis is. Talán nem fog annyira utálni ezentúl. Van még remény. 
- Kedvellek kölyök. - bokszolt bele a vállamba.
- Na most már hiszel nekem? - kérdezte Soffy mosolyogva.
- Nem. - zártam meg a fejem.
- Tényleg? - csodálkozott.
- Igen. - adtam az arcára egy cuppanós puszit. Tényleg haladunk, Louis nem akart megölni, mert hozzá értem a lányéhoz. Régen még azt sem lehetett. 
- Még erről tárgyalunk. - suttogott remélve, hogy más nem hallja meg.
- Persze édesem. - böktem meg az orrommal a füle mögötti érzékeny terültet.
Harry felugrott, majd átment a nappaliba. Minden hím nemű egyed el ment meccset nézni. Én nem hódoltam be a fajom nemének szokásaival.  
A nagy asztal egyik oldalán pad volt. Itt ültünk mi Soffy-vel a többiek meg a másik oldalt. Hátat fordítottam Soffy-nak, majd a lábamat áttettem a másik oldalra. Soffia lába közé fogta a padot, neki dőlt a hátamnak. Az állát feltette a vállamra. Kezével meg átölelte a derekamat, én rátettem a kezem az övére. 
- Mi miatt vesztetek össze? - kérdezte Tiffany-tól Niall feleség, Rose.
- Jönni akart velem az egyik próbára. Elmondtam neki a szabályokat, amiket mindenki elfogadott csak ő nem. Behisztizett és elment. - mondta el egy szuszra a történtet. 
- Nem akarsz kémkedni, hogy ők mit mondanak? - suttogta a fülembe Soffy.
- Tudni akarom, hogy mi történt. Érdekel, hogy milyen hazugságot talált ki. - figyelt fel ránk Tiffany.
- Nem leszek kém. - ráztam meg a fejem.
- Nincs meg hozzá a tapasztalatod. Az első adandó alkalommal kinyírnak. - mondta Zoe.
- Megnyugtató. - sóhajtottam fel fájdalmasan.
- Csak egy kicsit. - kezdte el a piszkálni a hajam Soffy.
- Nem. - ráztam meg nemlegesen a fejem.
- Akkor elmondom mit csináltál valamelyik nap. - mondta mire a többiek azonnal felfigyeltek.
- Nem azt nem teheted, megígérted. - estem kétségbe.
- Nem nem ígértem meg. 
- Ezt nem teheted. - fordultam teljesen felé.
- De megtehetem. - közelebb hajolt, majd bele suttogta a fülembe. Nem láttam az arcát, de tudtam, hogy gonoszul mosolyog.
- Mit csináltattál vele, hogy ennyire nem akarja, hogy elmond. - kérdezte az anyja, többiek meg helyeslően bólogattak.
Soffy kinyújtotta a kezét, majd megmozgattam az általam kifestett szürkés körmeit. Bele temettem a tenyerembe az arcomat és vártam mit fognak a fejemhez vágni. 
Egy biztos még egyszer nem fog ilyenre rávenni. Sok hülyeségre rá vett és rá is fog tudni venni, de erre még egyszer nem fog. Túlságosan is megalázó rám nézve.
- Irigyellek. - hallottam meg Tiffany hangját, mire értetlenül felnéztem. Senki nem foglakozott velem, mintha ott sem lennénk.
- Tudom. - adott egy gyors csókot, majd felkönyökölt az asztalra.
- Ezt nem bocsátom meg egy könnyen. - suttogtam a fülében. 
- Meg fogsz. - simította meg a térdem, majd visszafordult. Arról beszélgettek, hogy ki mire tudja rávenni a pasiját, férjét. Inkább meccset nézek, mint papucs bemutatót hallgatok. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése