.:: Nelson Szemszöge ::.
Pénteken még be kellett mennem. Szombaton, amikor anyám hívott haza rohantam, hogy meggyőződjön róla, hogy otthon vagyok. Felkellett őket hívnom Skypon, mert nem hittek nekem. Jó tényleg igazuk volt, de attól még megbízhatnának bennem. Mostanában kezdtem el hazudni. Soffy-t bemutattam Olivia-nak, aki nagyon örült, hogy nem vagyok olyan hülye, gyökér, mint a szüleim meg a húgom. Én vagyok a kedvence az köztudott tény. Estig itt maradtunk, a kanapén összebújtunk és Olívia sütijeit ettük, meg forró teát kortyolgattunk. Este meg túl éltük az apját, mert teljesen hulla volt. Egész nap bent voltak és valamilyen papírmunkát csináltak. Szóval, még rám sem néztek, csak kanapén feküdtek. Ez volt tegnap, ma meg, még csak most ébredezek, lehet úgy dél környékén az idő.
- Fent vagy? - nézett le rám Soffy.
- Igen. - nyújtózkodtam, majd magamhoz öleltem a lábát.
Annyira fáradt voltam, pedig csak hajnalig tanultam az anatómiát, vagy mást. Későn volt nem emlékszem rá tisztán.
- Minek tanultál annyi ideig?
- Mert kell.
- Jól van, inkább vegyél fel egy nadrágot aztán gyere. - bújt ki az ölelésemből, majd felvette a köntösét, és megindult kifelé.
Felvettem egy melegítő nadrágot, majd utána mentem
- Legyen kínai. - ismertem meg Soffy hangját.
- Nem eszek nyers halat, én pizzára szavazok. - válaszolt neki a bátya.
- Nem jó, túl zsíros, holnap klipet akarunk forgatni. - panaszkodott a barátnője.
- Majd én fitten tartalak. - pontosan akkor mondta Lucas, mikor én leértem a lépcsőn, láttam is ahogy a szemöldökét húzgálja.
- Nem érdekelnek a részletek. - fogta be a fülét Soffy, én meg mellé ültem.
- Mi ez, lusta nap? - suttogtam a fülébe, majd magam mellé húztam.
- Igen minden hónapban egyszer. - adott egy puszit az arcomra.
- Legyen mexikói. - szóltam fel.
- Nekem jó. - értette egyet velem Tiffany.
- Az csípős. - panaszkodott Lucas meg az anyja.
- Külön is lehet kérni.
- Jó, legyen mexikói, válasszátok ki mit kértek megrendelem.
Soffy anyja oda adott egy étlapot, mindenki ráírta, bekarikázta, keretezte, hogy mit akart enni. Leadta a rendelést, majd vissza totyogott a mamuszában a nappaliba.
- 30 perc és itt a kaja.
A tv-re figyelt mindenki, valamilyen sorozatot nézhetek. Nem nagyon érdekelt. Sokkal jobban érdekelt Soffia mellettem. Figyeltem az apját, nehogy megpillantson minket, de őt teljesen lekötötte a sorozatot. Soffy-t belehúztam az ölembe. Végig csókoltam a nyakát, a kezemmel meg erősen tartottam, nehogy elmeneküljön előlem.
- Megláthatnak. - suttogta a fülembe.
- Nem érdekel. - csókoltam bele a fülébe.
Megrázta a fejét, próbálta eltüntetni a füléből a sípolást. Kénytelen voltam elengedni, mert megérkezett a kajánk. Az anyja, mint a villám ugrott fel, és vette át a rendelést. Az apja, meg szétosztott a dobokat.
- Minden vasárnap így telik? - kérdezem miközben kibontom a a tacot.
- Minden hónapba legalább egyszer, Z ötlete vagy is mi inkább utánoztuk. - válaszolt Louis.
- Igen, régen sem voltam hajlandó csinálni semmit legalább havonta egyszer, úgy mond szabadságra mentem utána a Lucas és Soffy, majd legvégül Louis is elkezdett lustálkodni.
- Lusta család. - vonta meg a vállát Lucas, és feltette a lábát az asztalra.
Zoe lerúgta onnan, majd odalökött neki egy lábtartót. Lucas megforgatta a szemét, majd feltette a lábát.
- Nem lusta csak energia takarékos, meg úgy sincs időm pihenni. Manapság sokan gyilkolnak.
- Szabadnap? - kérdeztem.
- Valami olyasmi, meg úgy mond egy kellemes családi nap. Ha meg nyugdíjas leszek akkor meg egész évben ezt csinálom.
- Majd megunja.
- Akkor majd sétálok. - legyintette le.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése