2. rész

.:: Lucas Szemszöge ::.

Megszunnyadtam a Tvn és arra riadtam fel hogy kivágódott az ajtó, majd becsörtetett rajta az egyetlen családom.

– Sziasztok! – mondtam kicsit nagyon komásan, közben kinyújtottam a kezeim.

– Örülök hogy fel ébredtél – vágta le magát mellém Soffy.

– Miről maradtam el – dörzsöltem a szemem, mert kettőt láttam belőle. Testvérből egy is sok nem hogy kettő, főleg egy ilyen lehetetlen személyiségből. Hatalmasak pislogtam miközben figyeltem, ahogy mosolyog. Kettő dolog zavart meg egyszer, hogy őszintén mosolyog – már nagyon régen láttam ennyire vidámnak –, másodszor meg reggel amikor szétváltak útjaink még nem ilyen volt a haja.

– Mióta is vörös a hajad? – kérdeztem.

– Reggel befestettem.

– Értem – bólogattam.

Felment a szobájába, és hallani lehetett, hogy bekapcsolja Tvt ahogy max hangerővel nézett valamilyen sorozatot.

– Miért engedted meg neki? – akadt ki anya, közben meg lerogyott mellém a kanapéra.

– Mit ártok vele ha befesteti a haját? – emelte fel a hangját apa, közben a karját széttárta értetlenül.

– Minek nézik majd?

– Anya állj le – keltem fel mellölük és lenéztem rájuk a kanapéra. – Inkább örülj, hogy most őszintén boldog. Nagyon régen volt mikor utoljára így mosolygott.

– Ebben igaza van – mondta apa, majd magához ölelte anyát, valamit bele motyogott a füléből, abból csak annyit hallottam ki, hogy a kedvencre hallgass.

Automatikusan elfordultam, mire hallottam hogy felnevetnek. Nem tehetek róla nincs hozzá gyomrom, nagyon örülök, hogy ilyen jól meg vannak, de engem nem érdekelt hogy andalogtak.

– Jóga van tudni, hogy lesz még egy testvére – hallottam meg anya suttogását.

– Mond el neki te – motyogta apa.

– Itt vagyok fél köpésre, mindent hallok – fordultam feléjük. – Szóval terhes vagy? – kérdeztem anyát.

– Nem – nézett rám csúnyán közben megrázta a fejtét.

– Akkor mi az, hogy testvérem lesz?

– A nyomozás, ami most folyik Mrs. Henderson-nak volt egy nevelt lánya. Az anyja meghalt a nagyszülei nem élnek, apja ismeretlen senki nem tud róla semmit sőt semmilyen rokont nem találtunk és mivel lehet, hogy ő volt a valódi célpont ezért húzással eldöntöttük, hogy kihez költözik addig amíg a nyomozás tart.

– Hol fog aludni?

– Itt kezdődtek a bajok.

– Hol a nyaraló kulcsa? – kérdeztem.

– A helyén, de minek az neked? – nézett értetlenül apa, közben még a szemöldökét is össze ráncolta.

– Anya elviszem a kocsid – indultam meg a szobámba.

– Hova készülsz? – jött utánam apa.

– Elmegyek arra az egy hétre és lakhat a szobámba.

– Az iskolával mi lesz?

– Be tudok menni – vontam meg a vállam, majd lementem a pincébe, hogy előkeressek egy bőröndöt.

– Nekem nem tetszik – rázta a fejét apa. – Egyedül leszel ott? Mi van ha valaki betör vagy meg akar ölni?

– Apa nem vagyok két éves hogy fogd a kezem, tudok magamra vigyázni. Másik meg, hogy senki nem tudja hogy ott leszek.

– Vidd Mex-et, addig sem leszel egyedül – mondta anya, mire az emlegetett azonnal felült és várta a következő utasítást.

– Te csak így elengeded? – akadt ki apa.

– Igen.

– Mi lett veled Zoe? – ebből nem fog semmi jó kisülni.

Lassal eloldalaztam, majd gyorsan bepakoltam ami kellhet majd nekem, Mex-nek is hoztam pár cuccot, majd amilyen gyorsan csak tudtam bepakoltam a kocsiba, majd irány Los Angeles legnyugatibb pontja. Volt ott egy családi nyaraló a tenger mellett. Itt rengeteg vad bulit tartottam.

Az út egy órás így mire megérkeztem már nagyon sötét volt. Bezártam minden ajtót, majd felmentem a szobámba és bedőltem aludni. Arra még emlékszek, hogy Mex is fel jött az ágyra.