.:: Soffy Szemszöge ::.
Kikapcsoltam a telefont, miután megszakítottam a beszélgetést apával. Előtte még rendeltem pizzát, mert semmi kedvem főzéssel szórakozni. A hét további részében ne zavarjanak minket. Nelson lelépett, hogy elhozza az gyűrűt, láttam az arcán, hogy mennyire nem örült neki, hogy kiderült idő előtt a nagy terve.
Nelson ahogy belépett azonnal megjelent mögötte az ebédünk is. Fizettem, majd elvettem a dobozokat és letettem a cipős szekrény tetejére.
- Tudod miért őrültem, amikor megtudtam, hogy meg akarod kérni a kezed? - karoltam bele a jobb felkarjába.
- Gondolom nem az ahogy megtudtad - préselte össze a száját, miközben az ajtóra szegezte a szemét.
- Azért örültem, mert TE akarod megkérni a kezem. Nem az a fontos, hogy milyen körítést adsz ennek a kérdésnek, hanem az a fontos, hogy ki mondja - adtam egy csókot a nyakára.
Lazult a testtartása, és a kezeit a derekamra fonta. A karjaimmal átfogtam a nyakát, az arcomat meg a mellkasába fúrtam. Kicsit megemelt, majd vissza tett a földre.
- Tetettél rá erős paprikát? - nyitotta fel a doboz tetejét.
- Igen a tiéden van három különböző szalámi, extra erős paprika meg füstölt sajt.
- Köszi - ölelt meg fél karral a másikkal már szakította le az első szeletét.
Felvettem a saját dobozom, majd bekapcsolt Tv előtt kezdtem neki. Nelson mellém ült és ott ette a saját ebédjét. Amikor végeztünk csupa zsír volt a kezem, meg az arcom. Lemostam magamról, majd vissza ültem Nelson mellé, aki tudott kultúrálltan pizzát enni, így nem úszott a zsírba.
- Mit fogunk egy héten keresztül csinálni? - húzott magához.
- Semmit - dőltem rá a mellkasára. - De lehet mást is - bele ültem az ölébe, a nyakát átkaroltam és figyeltem az arcát.
A kezeit a csípőmre tette, majd felállt és letett a földre.
- Engedek vizet szerez valami italt. - fordult meg és tűnt el az emeleten.
- Kérdezhetek valamit? - ültem fel és a hátam neki támasztottam az ágytámlának.
- Általában nem szoktam megengedni, hogy kérdez, de mivel annyira kedves aranyos és persze okos vagyok, most megengedem.
- Nem nézhetném meg a gyűrűt?
- Végül is úgy is tudod. - kelt ki az ágyból.
Felvettem egy pólót meg egy bugyit, ő meg a kezében a dobozba és boxerba feküdt vissza mellém. Törökülésbe ültem és vártam.
- Ha már azt mondtad, hogy neked nem az a fontos hogy hogyan hanem hogy ki. Hozzám jössz? - kérdeztem miközben felpattintotta a dobozkát.
Ezüst gyűrű volt benne, és a kövek bele voltak süllyesztve. Mosolyogva bólogattam, köznem meg hümmögtem. Mire felhúztam a bal ujjamra a gyűrűt.
az arcomat bele fúrtam a nyakába, és próbáltam lelkiekben megnyugodni. Nelson a hátamat simogatta és várta, hogy újra normális legyek.
- Soha nem őrültem még annyira, hogy elmentem egy bulira, hogy lerészegedjek. - motyogtam a fülénél.
- Én meg büszke vagyok magamra hogy meglógtam. - dőlt el az ágyon, és magával húzott engem is.
- Erre lehetsz. - adtam egy csókot.
- Lelkiekben készülj fel egy vérbeli Cross családi vitára. - kezdte el simogatni a fülem fölött a bőrt, én meg a kézét piszkáltam.
- Számíthatsz rám, de azt ne várd hogy még mosolyogjak is.
- Hidd el senki nem fog. - adott egy puszit a homlokomra.
- Akkor megnyugodtam. - ásítottam.
- Jó éjt Soffy.
- Neked is. - mosolyogtam rá, majd hagytam hogy az álmosság nyerjen felettem.
Nelson ahogy belépett azonnal megjelent mögötte az ebédünk is. Fizettem, majd elvettem a dobozokat és letettem a cipős szekrény tetejére.
- Tudod miért őrültem, amikor megtudtam, hogy meg akarod kérni a kezed? - karoltam bele a jobb felkarjába.
- Gondolom nem az ahogy megtudtad - préselte össze a száját, miközben az ajtóra szegezte a szemét.
- Azért örültem, mert TE akarod megkérni a kezem. Nem az a fontos, hogy milyen körítést adsz ennek a kérdésnek, hanem az a fontos, hogy ki mondja - adtam egy csókot a nyakára.
Lazult a testtartása, és a kezeit a derekamra fonta. A karjaimmal átfogtam a nyakát, az arcomat meg a mellkasába fúrtam. Kicsit megemelt, majd vissza tett a földre.
- Tetettél rá erős paprikát? - nyitotta fel a doboz tetejét.
- Igen a tiéden van három különböző szalámi, extra erős paprika meg füstölt sajt.
- Köszi - ölelt meg fél karral a másikkal már szakította le az első szeletét.
Felvettem a saját dobozom, majd bekapcsolt Tv előtt kezdtem neki. Nelson mellém ült és ott ette a saját ebédjét. Amikor végeztünk csupa zsír volt a kezem, meg az arcom. Lemostam magamról, majd vissza ültem Nelson mellé, aki tudott kultúrálltan pizzát enni, így nem úszott a zsírba.
- Mit fogunk egy héten keresztül csinálni? - húzott magához.
- Semmit - dőltem rá a mellkasára. - De lehet mást is - bele ültem az ölébe, a nyakát átkaroltam és figyeltem az arcát.
A kezeit a csípőmre tette, majd felállt és letett a földre.
- Engedek vizet szerez valami italt. - fordult meg és tűnt el az emeleten.
- Kérdezhetek valamit? - ültem fel és a hátam neki támasztottam az ágytámlának.
- Általában nem szoktam megengedni, hogy kérdez, de mivel annyira kedves aranyos és persze okos vagyok, most megengedem.
- Nem nézhetném meg a gyűrűt?
- Végül is úgy is tudod. - kelt ki az ágyból.
Felvettem egy pólót meg egy bugyit, ő meg a kezében a dobozba és boxerba feküdt vissza mellém. Törökülésbe ültem és vártam.
- Ha már azt mondtad, hogy neked nem az a fontos hogy hogyan hanem hogy ki. Hozzám jössz? - kérdeztem miközben felpattintotta a dobozkát.
Ezüst gyűrű volt benne, és a kövek bele voltak süllyesztve. Mosolyogva bólogattam, köznem meg hümmögtem. Mire felhúztam a bal ujjamra a gyűrűt.
az arcomat bele fúrtam a nyakába, és próbáltam lelkiekben megnyugodni. Nelson a hátamat simogatta és várta, hogy újra normális legyek.
- Soha nem őrültem még annyira, hogy elmentem egy bulira, hogy lerészegedjek. - motyogtam a fülénél.
- Én meg büszke vagyok magamra hogy meglógtam. - dőlt el az ágyon, és magával húzott engem is.
- Lelkiekben készülj fel egy vérbeli Cross családi vitára. - kezdte el simogatni a fülem fölött a bőrt, én meg a kézét piszkáltam.
- Számíthatsz rám, de azt ne várd hogy még mosolyogjak is.
- Hidd el senki nem fog. - adott egy puszit a homlokomra.
- Akkor megnyugodtam. - ásítottam.
- Jó éjt Soffy.
- Neked is. - mosolyogtam rá, majd hagytam hogy az álmosság nyerjen felettem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése